Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Ödön

2006. szeptember 11.

Az elmúlt héten Kézdivásárhelyen ötödik alkalommal, mintegy kéttucatnyi hazai, magyarországi és szlovákiai vállalkozás, illetve banki képviselet részvételével nyitotta meg kapuit az Asimcov Kis- és Közepes Vállalkozók Szövetsége által megszervezett Kézdi Expó. Kovács Ödön, az Asimcov kézdivásárhelyi területi elnöke jelentős fejlődésnek minősítette a Felsőháromszék gazdasági potenciáljának ismertetésére szánt idei rendezvényt. /Domokos Péter: Életképesebbek a kisrégiós kiállítások. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2007. december 29.

Bartók György püspök emlékét egy darabig még családja éltette: teológiai tanár, majd filozófiaprofesszor fia, ifj. Bartók György, valamint püspökké választott veje, Ravasz László. Összegyűjtötték a temetésén mondott beszédeket, róla szóló megemlékezéseket (1909), kiadták prédikációit (1910, 1912). Aztán emléke feledésbe merült. Az 1845-ben Málnáson született Bartók György a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult, majd a teológiát is elvégezte. A tübingeni egyetemen filozófiát és klasszikus nyelveket tanult, a doktorátust is megszerezte. Hazatérte után püspöki titkárként és a Református Kollégium vallástanáraként tapasztalatokat szerzett. Kolozsváron a tudományegyetem megszerezte magántanári habilitációját filozófiából, majd Kant filozófiájából hirdetett előadást és szemináriumot. 1876-ban Nagyenyeden lett lelkész, emellett 1876 júniusában megindította az Egyházi és Iskolai Szemle című hetilapot. A kolozsvári tudományegyetem 1872-es megnyitása után felvetették a kolozsvári református teológia létesítését. A református egyházon belül két párt alakult ki, az egyik az enyedi teológiát, s ezzel a kollégium főiskolai jellegét védelmezte, a másik a teológiai akadémiát Kolozsváron állította volna fel, összekapcsolva az egyetemmel. Az enyediek vezére Kovács Ödön és Bartók György lett, a kolozsvári párté Szász Domokos és öccse, Béla, az egyetem filozófia professzora. Így a Bartók szerkesztette Szemle az enyedi párt szócsövének számított. Állandó vitában állt a Szász Domokos szerkesztésében Kolozsvárt megjelenő Erdélyi Protestáns Közlönnyel. Bartók lapjában tudományos közleményeket közölt. 1883 decemberében, a nyolcadik évfolyam lezárásával szüntette meg Bartók a végig egyedül szerkesztett lapot. 1885-ben Szász Domokos lett a püspök, így egyre kilátástalanabbá vált az enyedi teológiát védelmezők helyzete. 1895-ben megnyitotta kapuit a kolozsvári „teológiai fakultás”. 1898-ban Bartók György lett az egyház főjegyzője, majd Szász Domokos halála után őt választották az egyházkerület püspökének. Ekkor nyilvánult meg bölcsessége. Nem próbálja visszafele forgatni a történelem kerekét – mint párthíveinek többsége elvárta volna. Bartók György folytatta tudományos munkáját. Tájékozás az újabb teológia körében címmel Keresztes József és Kovács Ödön enyedi professzorokkal együtt összefoglalta a liberális teológia újdonságait. Két vallásoktatási tankönyvet szerkesztett, ezek az 1920-as évekig használatban maradtak. 1907. december 19-én hunyt el Kolozsváron. Ifj. Bartók György /Nagyenyed, 1882. aug. 3. – Budapest, 1970. nov. 26./ apja halála után teológiai tanár, majd kolozsvári, azután szegedi filozófia-professzor lett, majd ő volt az 1940-ben visszatérő kolozsvári egyetem első rektora /1940-1941/. /Gaal György: Bartók György, a tudós püspök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2015. március 3.

Vesztesek és nyertesek
Az esztelneki községházán tartották meg múlt héten a felső-háromszéki polgármesterek találkozóját, melyen jelen volt Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke, Henning László alelnök, Kovács Ödön megyemenedzser, Ferencz Lajos pénzügyi igazgató és Fejér László Ödön képviselő.
Tamás Sándor elmondta, hogy az új költségvetési törvényt a szavazás előtt két órával változtatták meg. Az RMDSZ nem értett egyet a módosítással, hisz egyes vélemények szerint úgy alakították, hogy Teleorman és Olt megyének kedvezzen. Hangsúlyozta: az új pénzügyi törvény kedvez a megyei önkormányzatnak, megyeszerte tizenkilenc közigazgatási egységnek kevesebb, míg huszonhatnak több lett a költségvetése az előző évhez viszonyítva. Azok a települések jártak rosszul, amelyek többet dolgoztak, több futó pályázatuk, beruházásuk volt. Az új elosztási módszernek a legnagyobb vesztese Zágon község, amely idén 1,6 millió lejjel kevesebből gazdálkodik, mint tavaly. Ugyanakkor rosszul járt Kézdiszékről Csernáton, Bereck, Gelence, Torja és Kézdiszentlélek. Idén az első félévben ez így marad, változásra nincs esély – mondotta Tamás Sándor –, a költségvetés-kiigazításban reménykedhetnek azok, akik eredetileg rosszul jártak, de csak abban az esetben, ha lesz, ahonnan elvenni pénzt. A megyei önkormányzat vezetője arról is beszámolt, hogy Felső-Háromszéken idén a Kézdiszentlélek–Lemhény közötti 19 kilométeres útszakaszra és a Szentkatolna és Csernáton közötti 4 kilométerre kerül új, 4 centiméteres aszfaltszőnyeg és az út mindkét oldalára félméteres padka.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. június 22.

Orbántól tanult
Villáminterjú a megyetanácselnökkel
Ma 13 órától a megyeháza dísztermében, nyilvános ülés keretében alakul meg Kovászna megye új tanácsa. Az elnöki tisztségben minden bizonnyal Tamás Sándor marad, aki új alelnököt is nevesített. De milyen szempontok alapján? – kérdeztük a harmadik mandátuma előtt álló elöljárót.
– Ma van a megyei tanács alakuló ülése. Számít-e meglepetésre az ellenzék részéről?
– Nem számítok meglepetésre, mert nem bízunk semmit a véletlenre. A szövetséges MPP-vel kétharmados többségünk van a tanácsban, de természetesen az „ellenzéki” pártok támogató szavazatát is kérjük. Rájuk is számítunk.
– Nevesítette az alelnökjelölteket is Henning László és Grüman Róbert személyében, akiket az RMDSZ illetékes testülete is jóváhagyott. Milyen feltételeknek kell megfelelniük közvetlen kollégáinak?
– Közvetlen kollégának számít az említett személyek mellett Kovács Ödön megyemenedzser is. Ami a feltételeket illeti: sokat tanultam Orbán Viktortól, az egyik tusványosi táborban felsorolt néhány igazán érdekes ismérvet. A munkatársaimnak először is remek ritmusérzékkel kell rendelkezniük. Dolgozni, eredményt elérni csak azokkal lehet, akikkel egy a munkaritmusunk. Továbbá: a közszférában az emberek szolgái vagyunk, ezért csigavér és acélidegzet szükségeltetik a társadalmi kapcsolatok jobbá tétele érdekében. Politikai értelemben pedig az a jó politikus, aki ütésre keményedik. Aki ütésre puhul, az hagyjon fel a politizálással!
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. szeptember 12.

Torjai Szeptemberfeszt
Tizenharmadik alkalommal szerveztek falunapokat – amelyeket három esztendővel ezelőtt Szeptemberfesztre kereszteltek át – az elmúlt hétvégén az Aporok 709 éves falujában. A rendezvényen hídmérleget, ravatalozóházat, új hidat és napközi otthont adtak át, hatvanméteres puliszkát készítettek, nemzetközi főzőversenyt tartottak, és tegnap a Mária-kápolna kertjében ünnepi szentmisét celebráltak. A torjai volt Felső-Háromszék idei utolsó előtti faluünnepe, az utolsót Bélafalván tartják. A falunapok résztvevőinek egészségügyi ellátásáról a Salvatore Egyesület önkéntesei gondoskodtak. A községháza folyosóján mindkét napon mezőgazdasági terménykiállítást lehetett megtekinteni. A falunapokon Torja négy magyarországi testvértelepülése is képviseltette magát.
Négy avatóünnepség
A falunapok szombat délelőtt Altorja határában, a homokbányánál kezdődtek, ahol átadták a községközpont korszerű, 18 méter hosszú, hatvan tonnáig mérő hídmérlegét, amivel a torjai mezőgazdászok régi vágya teljesült, már nem kell a céhes városba menniük lemérni az eladott zöldséget. A húszezer eurós digitális mérleget az Agrosic Egyesület vásárolta meg, a mérlegház felépítését pedig a torjai községháza vállalta. Az új mérleget Tímár Zoltán feltorjai római katolikus plébános és Egyed László Levente feltorjai református lelkipásztor szentelte fel, illetve áldotta meg. Ezt követően a Karatna falurészen, a temetőkertben átadták a község ötödik és egyben utolsó, európai uniós elvárások szerint megépített ravatalozóházát, amelyet Beke Boróka karatnai református lelkész és Tímár Zoltán római katolikus plébános áldott meg, illetve szentelt fel. A temetőből az ünneplők a karatnai új, tizennyolc méter hosszú és hat méter széles hídhoz vonultak, amely határidő előtt készült el. Torja legdrágább és legforgalmasabb hídja mintegy 500 ezer lejbe került, amiből 166 ezer lejt a megyei önkormányzat állt. Az avatószalagot többek között Kovács Ödön megyemenedzser vágta el. Az egyház képviselőinek áldását követően a Kicsi Antal-iskola udvarán lévő 1-es számú óvoda épületében az új napközi otthont avatták fel. Egy régi épületet javítottak ki, korszerű napközit létesítettek. A felújítás eddig 250 ezer lejbe került, és a teljes összeget a helyi költségvetésből fedezték.
Díjak, kitüntetések
Szombat délelőtt az eddigi hagyományokhoz híven a községháza előtt felállított életfánál (amelyre felkerült a múlt esztendő szeptembere óta a községben született harmincnyolc újszülött nevét és születési időpontját tartalmazó réztábla) közös fénykép készült. Ezt követően a művelődési otthon nagytermében megtartották a nagykorúsítási ünnepséget, az 1998-ban született fiataloknak Kerekes Tibor jegyző gratulált. Daragus Attila polgármester meglepetésként bejelentette: a falunapokra elkészült az öt évvel ezelőtt megjelent Torja képes albumának második, bővített kiadása, majd a színpadra hívta a testvértelepülések képviselőit, akiknek elsőként adott át egy-egy példányt az albumból. Idén a Torjáért-díjat Kovács Ödön megyemenedzser vehette át, aki bejelentette, hogy a megyei tanács idei kézdiszéki prioritása a hilibi és a futásfalvi út leaszfaltozása. Ez évben egyetlen személy, Sólyom István matematikatanár kapott díszpolgári kitüntetést. A község vezetői emléklapot, bekeretezett életfás képet, képes albumot és egy-egy szál virágot nyújtottak át az ünnepségen jelen levő édesanyáknak.
Nemzetközi főzőverseny tizenegy csapattal
Délután hatvan torjai asszony és lány, valamint tizenöt férfi elkészítette a 2008-ban világrekordként jegyzett, 150,32 méteres feltűrt túrós puliszka hatvanméteres „kistestvérét”, amely négy perc alatt fogyott el. A szombati nap leglátványosabb eseményét a nemzetközi főzőverseny jelentette, amelyen tizenegy hazai és határon túli csapat mérte össze tudását. megyénket a torjai Hagyományőrzők, a Gazdaasszonyok, a Juhászok, a 142-es Szent Miklós Cserkészcsapat, valamint a kézdimartonfalvi Molnár Ede, a Katrosa Vadászegyesület és Mikóújfalu képviselte. A csapatok a rendelkezésükre álló három óra alatt rendkívül változatos ételeket állítottak elő. A torjai Gazdaaszonyok hatvankét kürtőskalácsot sütöttek. A zsűri elnöke vitéz Komlósi Mihály volt. A szervezők minden részt vevő csapatot díjaztak, nem történt különösebb rangsorolás, és több különdíjat osztott ki v. Komlósi Mihály, a Budapesti Vitézi Rend kulturális székkapitánya.
Mária-búcsús szentmise
Tegnap délelőtt az altorjai plébániánál gyülekeztek huszárok, cserkészek, népviseletbe öltözött helybeliek és csokonavisontaiak, majd indultak lóháton és feldíszített szekereken a Mária-kápolnához. A menet élén a Kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara és a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület kézdiszéki huszárjai, valamint a Szent Miklós Cserkészcsapat tagjai haladtak. A délben kezdődő Mária-napi búcsús szentmisét a Mária-kápolna kertjében Diósi Dávid tiszteletbeli kanonok, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet rektorhelyettese celebrálta. A szentmise végén Daragus Attila polgármester örömét fejezte ki, hogy hosszú évtizedek után hamarosan torjai római katolikus lelkészt is felszentelnek Mike Ervin papnövendék személyében. Ugyanakkor Torjáért-díjat nyújtott át a szentmise főcelebránsának, Diósi Dávid kanonoknak. Egy szép Mária-éneket latin és magyar nyelven Dobai Júlia negyedik osztályos tanuló énekelt el. A szentmise a magyar és a székely himnusz, valamint Vörösmarty Mihály Szózatának az eléneklésével ért véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. szeptember 20.

Ezúttal románra cserélték a Feketeügy-táblát
Szeptember 6-ai lapszámunkban szóvá tettük, hogy Kézdisárfalva Ozsdola felőli kijáratánál, a Fekeügy hídfőjének két oldalán a D2-es országút korszerűsítése nyomán lekerült a Râul Negru/Feketeügy tábla, és helyébe a Vale feliratú táblát szerelték fel.
Kovács Ödön megyemenedzser közbenjárására az illetékesek leszerelték a Vale-táblákat és visszakerült a helyére a folyó román elnevezését tartalmazó tábla – a magyar nem. A megyemenedzser szerint a közeljövőben a magyar nyelvű táblát is visszaszerelik. Különben a helységtáblán is csak Tinoasa falunév olvasható...
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998